« Az új év várható fontosabb momentumai   A szentszéki dokumentumok típusai »

2008. január 4., péntek

» Újabb vizsgálatok XII. Piusz boldoggá avatása előtt
6:19 | Római Kúria | Szemle | Aktualitás | vatikanifigyelo | 0 komment
 

XII. Piusz életszentsége nem kérdéses - a boldoggá avatás azonban még diplomáciai okokból várat magára. A magyar sajtóban az ügy nem teljesen pontosan jelent meg.

Nem sokkal Karácsony előtt a Magyar Távirati Iroda is tudósított arról az olasz újságcikkről, ami XII. Piusz boldoggá avatási eljárásának aktuális helyzetével foglalkozott. A cikk ismertetése azonban nem volt teljes (ezúttal sem). Az MTI csupán azt emelte ki, hogy „lelassult XII. Pius pápa szentté avatási folyamata, mert a jelenlegi egyházfő még több dokumentum áttanulmányozását rendelte el". A Szentatya külön bizottságot létesített, hogy „vizsgálja meg újból a háború alatt keletkezett dokumentumokat, tanulmányozza az újonnan előkerülteket". Tehát úgy állította be, mintha az ügy „megfeneklett" volna, mert lám-lám még a Pápa szerint sincs minden rendben: „a pápai jóváhagyás elmaradása azt jelenti, hogy a folyamat gyakorlatilag elakadt, Piust nem avathatják boldoggá" (ezt az állítást a hivatkozott cikk így nem tartalmazza).

Az Il Giornale cikke (Andrea Tornielli: PIO XII beato? Il Vaticano prende tempo) viszont aláhúzza, hogy nem XII. Piusz erényeinek hősies volta, vagy életszentségének nyilvánvalósága az a kérdés, amit XVI. Benedek tovább akar vizsgáltatni, hanem az, hogy a boldoggá avatás milyen hatással volna a keresztény-zsidó párbeszéd jelenlegi helyzetére.

A boldoggá avatáskor köztudottan először az életszentség hírét és az illető erényeinek hősies fokát teszik történeti, illetve teológiai tudományos vizsgálat tárgyává, majd a közbenjárásának tulajdonított csodás gyógyulást vizsgáltatják ki természettudományos módszerrel. Nem a boldoggá avatás „teszi" a szentet, hanem csupán kinyilvánítja az ettől függetlenül fennálló tényt. Ám a boldoggá avatásnak van egy konkrét célja is, hogy használjon az adott kor egyházának. Vagyis egy „alkalmassági" megfontolás is része a folyamatnak.

Ez utóbbi vizsgálat elvégzéséről van szó Pacelli pápa esetében. Korábban már a történelmi vizsgálat is kedvező eredménnyel zárult, nemrég pedig a Szenttéavatási Kongregáció közgyűlése egyhangúlag foglalt állást amellett, hogy XII. Piusz hősies fokon gyakorolta az erényeket. Az MTI-tudósítását ezen a ponton valódi hamisításon kapjuk, hiszen azt állítja: „májusban a szentté avatással foglalkozó vatikáni kongregáció tett egy lépést előre, amikor többségi szavazással elismerte, hogy az egykori pápa 'hősies fokon' gyakorolta a katolikus erényeket." A távirati iroda által sugalmazottal szemben tehát nincsen megosztottság a Vatikánon belül XII. Piusz életszentségének megítélése tekintetében.

Az ezt rögzítő határozat kihirdetése előtt döntött most úgy XVI. Benedek, hogy további vizsgálatokat kér. A Pápai Államtitkárságon ezért létrehozott egy ad hoc bizottságot, hogy az diplomáciai szempontból is megfontolás tárgyává tegye a kérdést. A bizottságnak tehát nem Pacelli pápa szent voltát kell újragondolnia, mert arról már az illetékes szentszéki szerv pozitívan nyilatkozott. Viszont az Államtitkárságon a zsidó-keresztény kapcsolatok aktuális állására vonatkozó ismeretek mellett valóban található egy-két olyan akta is, ami még nem került a Vatikáni Titkos Levéltár nyilvántartásába. Az Államtitkárságnak - a Szentszék „miniszterelnöki hivatalának" - ugyanis különálló saját levéltára van (voltaképpen az irattárról van szó).

Az ott esetleg még elfekvő ügyiratoktól nagy meglepetéseket nem lehet várni, ellenben azt igen, hogy történelmileg is mind meggyőzőbb érveket szolgáltassanak XII. Piusz ügye védelmezői számára. És éppen az utóbbi idők történeti kutatásai nyomán válik egyre tarthatatlanabbá a „hallgatás pápája" vád, amit pont a cikk írója, Andrea Tornielli foglalt össze nemrég a XII. Piuszról írott könyvében. A kötet fontosságát mutatja, hogy maga a bíboros államtitkár mutatta be Rómában, és beszéde a Szentszék jelenleg hivatalos álláspontjának tekinthető ebben a kérdésben.

Az Il Giornale cikkében Tornielli megemlíti, hogy miközben Izrael vatikáni nagykövete már többször is interveniált a boldoggá avatás elhalasztása érdekében, a zsidóság nagy része - főleg az ortodoxok - nem osztja a Pacelli ellen - leginkább az úgymond liberális részről - felhozott vádakat.

Még nincsenek kommentek. ()

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.